PROGRAMOK

Torockó Értékvédő Program

április 15, 2012

A Torockó Értékvédő Program immár tizenöt éve a település építészeti értékeinek aktív, ösztönző jellegű védelmére törekszik. Műemlékvédelmi szakmai körök kezdeményezésére azzal a céllal jött létre, hogy Torockó nagyon értékes, de veszélyeztetett építészeti örökségének átalakítását megakadályozza.


Dr. Román András előterjesztése nyomán Budapest V. Kerületének Önkormányzata 1996-ban „örökbefogadott” két erdélyi települést: határozatot hozott Torockó és Énlaka építészeti öröksége megőrzésének anyagi támogatására. A három önkormányzat között azóta testvér-települési kapcsolat létesült. Az értékvédő program eszköze egy támogatási rendszer, melynek technikai lebonyolítását Torockó esetében a kolozsvári székhelyű Transylvania Trust Alapítványt végzi.

1996-tól kezdődően Torockón mintegy 130–140 ingatlan tulajdonosa veszi át évente egyszer a havi fizetés nagyságrendjének megfelelő karbantartási támogatást („A keret”). A támogatás folyósításának három feltételét a támogatási szerződés tartalmazza: a tulajdonos elvégzi háza körül a megfelelő karbantartási munkálatokat, épületei értékes építészeti és utcaképi elemeit nem változtatja meg, illetve változtatási szándékaival szaktanácsért az alapítványhoz fordul, és az alapítvány ajánlásai szerint cselekszik. A pályázati úton szétosztott helyreállítási támogatás nagyobb munkálatok  elvégzését teszi lehetővé („B keret”).

A Torockó Értékvédő Program a műemlék-tulajdonosokkal és a helyi önkormányzattal való együttműködésen alapszik. A program műemlékvédelmi stratégiája elsősorban a még megmaradt értékek továbbörökítését, ápolását tűzte ki célul.  Nem törekszik valamely korábbi állapot mindenáron való visszaállítására, sem a jelenlegi helyzet merev rögzítésére, ezzel ellentétben azt szeretné elérni, hogy a hagyományos értékek megtalálják a helyüket a település jövőbeli, egészséges gazdasági fejlődésen alapuló életében.
Eredmények: A keret helyreállított épületek, B keret – pályáztatási rendszer – hány ház részesült  - képek kiemelt munkák

A program indulásakor a cél elsősorban a műemléki szempontból nem megfelelő változtatások elkerülése volt. (A település több pontján megjelenő beavatkozások előrevetítették azt a barkácsolási kedvet amely – mint a szomszédos Torockószentgyörgy esete mutatja – súlyosan károsíthatta volna az építészeti összképet.) A támogatási rendszerrel az esetek döntő többségében ezt ki lehetett küszöbölni, sőt a felvett összegek azt eredményezték, hogy a faluban rendszeressé vált a karbantartás, és az épületállomány állapota látványosan javult. A legfontosabb eredménynek az tekinthető, hogy a program tíz éves működése alatt megváltoztatta a település lakóinak a hagyományos építészeti értékekhez való viszonyát, a torockóiak ma már nem szégyellik a műemlék-jellegű épületeket, hanem megőrzésükre törekednek.  
A műemlékvédelmi rendszer első tizenöt évében Torockón a támogatott ingatlanok 96%-ában az adományok értékét 100–150%-al meghaladó összeget fordítottak önerőből – gyakran ismételten – karbantartásra, javításra. A pályázati úton elosztott – helyreállítási támogatásból – eddig több mint száz épületen végeztek el restaurálási, szakvéleményezési, tervezési és felmérési munkálatokat.


A falu mintegy 160 népi építészeti műemlékén sokféle beavatkozást sikerült elvégezni. A munkálatok tárgya minden esetben a műemléki ingatlan volt. Leggyakrabban, épületenként szakaszosan dolgoztak, átfogó, teljes helyreállításról, a magas költségek miatt, csak kivételes esetekben lehetett szó. A legtöbb munkálat homlokzat-helyreállítás, tető- illetve héjazatjavítás, szerkezeti beavatkozás vagy gyorsbeavatkozás volt. Néhány éve kezdődött el, elsősorban az utcakép javítása érdekében a régi, díszes fakapuk helyreállítása, valamint az oda nem illő fémkapuk hagyományos kialakítású új kapura történő cseréje. Szintén utcaképi hatásuk miatt kezdeményeztük nem hagyományos ingatlanokon elvégzett munkálatok támogatását. Két éve a temető karbantartásának ösztönzését is napirendre tűztük. Településrendezési (a köztereket, utcákat érintő) kérdésekben az alapítvány elsősorban tanácsadás, tervezés szinten tud részt venni, ám 2006-ban a közkutak, vajorok rehabilitálását is tervbe vettük.

A munkálatok jelentős része a tulajdonosok kezdeményezésére, saját, vagy felfogadott helyi mester munkája révén valósult meg. Ritkábban az alapítvány kérte fel a tulajdonosokat egy-egy elengedhetetlenül szükséges beavatkozás elvégzésére. Az éves általános támogatásból (A keretből) megvalósuló munkálatok esetén pénzügyi elszámolási kötelezettség, vagy határidő betartása a tulajdonosokat nem terheli. Szorosabb kereteket szab a pályázati úton elnyerhető helyreállítási támogatás, melynek mértéke is jelentősebb (B keret). A kuratórium szakemberei elé évente általában 40–60 kérés kerül. A testület a folyó évi prioritások alapján, a munkálat fontosságát, megvalósíthatóságát, valamint az ingatlan építészeti értékét figyelembe véve dönt, kiválasztva a 8–12 nyertest. A tulajdonosoknak az alapítvány közvetlen ellenőrzése alatt, a támogatás összegét önerőből kipótolva, határidőre kell elvégeztetnie a munkálatot. A szerződéses feltételek be nem tartása, vagy akár utólagos megszegése a támogatás teljes visszafizetésére kötelezheti a kedvezményezettet.

Tulajdon jog általi védelem: 15 ház – sponzor tulajdona
A program stratégiájának része a tulajdonjog alapú védelem. Budapest V. kerületének önkormányzata, az alapítvány jogi keretei között, 1998-ban megvásárolt Torockó főtérén egy lebontásra ítélt, klasszicista ízlésű polgárházat, melynek sikeres helyreállítása, és a hasznosítás érdekében új épületrésszel történő kiegészítése 2004-ben befejeződött. Az épületet a továbbiakban a támogató vendégház céljaira fogja hasznosítani.
A főtér délnyugati sarkán álló, a múlt század fordulóján takarékpénztárként is használt épület 1872–73-ban épült. Különleges értéke a gazdag klasszicizáló párkányokkal, pilaszterekkel, tükrökkel díszített utcai homlokzat, a mennyezetek stukkódíszei, a hagyományos nyílászárók, kovácsoltvas rácsok, beépített díszes falitékák. A telken a lakóépülethez hasonlóan megrongálódott, beomlott falú sajátos szerkezetű kamrás csűr állt, melynek dísze a zsilipelt csűrfal. A ház tulajdonosainak halála óta lakatlanul állt, szerkezetileg súlyosan megrongálódott. Az út csapadékvize, és egy korábbi csőrepedés a ház út felőli falát folyamatosan áztatta, ennek eredménye a hevederes dongaboltozatok hevederíveinek kifagyása, majd a boltozatok beomlása volt. Ezt követően a főhomlokzat is omlásveszélybe került.
A befektetés egyike volt a legösszetettebb ilyen jelegű munkáknak. Torockón példátlan szerkezeti bravúrnak számított az aláfalazás és a falak vízszintes és függőleges szigetelése. A födémek újjáépítése az eredeti mintájára, de új anyagból készült. A födém járószintjén elhelyezett keresztkötéses koszorúgerenda a megrepedt falakat fogja össze. A felső szint nyílászáróit kivétel nélkül meg lehetett őrizni, csupán alapos javításukra, illesztésükre, a fém részek megtisztítására és konzerválására volt szükség. A beépített szekrények, tékák eredeti fényükben ragyognak. A mennyezeti födém korhadt gerendavégeit javítani kellett, viszont a mennyezet stukkója érintetlenül maradt, csak meszelését végezték el. Az emléktáblát megtisztították. A földszint nyílászáróit az eredetiek mintájára újra kellett tervezni, és készíttetni, csak az udvari bejárat feliratos szemöldökgerendáját lehetett megtartani, és megtisztítva, konzerválva bemutatni. A tornácot rekonstruálni kellett – az eredetit ugyanis elbontották, és egy idomtalan betonkerettel helyettesítették. Ez utóbbit eltávolíttattuk, majd az eredeti mintájára elkészült a jelenlegi forma. Az utcai homlokzat vakolatdíszeinek rekonstrukciója helyi mesterek munkáját dicséri. A tetőszerkezet érintetlen maradt, a héjazatot átrakták, és új kémény épült. A műemléki részben az egyetlen új funkció egy mosdó, minden egyéb vizes szerelést az új részben helyeztünk el, itt van a két apartman fürdőszobája, a földszinten a konyha és az ebédlő. A telek vízellátása érdekében kutat ásattunk, és emésztőgödör is épült. A kiskaput és ennek bálványait megtartottuk, a nagykapu nyílószárnyai és a harmadik bálvány az eredeti alapján, cserére szorult.

237 ház  - mi történt
A Gatyaület utcában található porta egyike Torockó szemérmesen rejtőzködő kincseinek. A telek önmagában különleges, ugyanis 2001-ig megosztottan, két család tulajdonában állt. Az itt lakók nem voltak soha tehetősek, ez olvasható a szerény lakó- és melléképületek íratlan üzenetében. Az utca felől háromosztatú, csonkakontyos vízvetős XIX. századi korai népi ház, ennek meghosszabbításában az egyetlen, eredeti tetőformáját megőrző XVIII. századi jobbágyház áll. Mindkettőhöz tartozott egy-egy szerény sütőház, tyúkól és árnyékszék, az első házhoz egy gyenge szín és egy míves disznópajta, a hátsóhoz egy kis téglacsűr.
Az 1749-es lakóház zsindelyfedelének cseréjét célzó legkorábbi beavatkozásra 1997-ben került sor. A tetőszerkezet helyreállítása után, az akkor már 80 évet rég betöltött tulajdonos elvégeztette a tapasztás kijavítását és a ház külső belső meszelését. Anna néni 2000-ben meghalt, a házat a Tranylvania Trust alapítvány a Magyar ICOMOS támogatásával megvásárolta. 2003-ban elkészült a ház részletes néprajzi kutatása, mely elsősorban a ház tüzelőire, egy füles kemencére és két csempés kandallóra vonatkozóan hozott új információkat, de fényt derült a ház nyílászáróinak periódusaira, és a XX. századi használat egyes epizódjaira is.
2001-ben az utcai épület tulajdonosa is elhunyt. Ezt követően az alapítványnak sikerült a Brit IHBC  támogatásával ezt az ingatlanrészt is megvásárolnia. 2002-ben elkezdődhetett a helyreállítás. A két hagyományos formájú pallótokos ablak és a fehérre meszelt homlokzat révén a ház visszanyerte eredeti homlokzatképzését. A berendezés szerény vendégház működtetését teszi lehetővé.  
2008-2010 között az alapítvány az amerikai Ambassadors Fund támogatásával az 1749-ben épült házban rekonstruált három korabeli tüzelőt. A pitvarban elhelyezett füles kemencét egy torockószentgyörgyi, romos házból szállították át ide. A szakszerű bontás és hiteles rekonstrukció szakmailag újszerű eredménynek tekinthető. A szobákban a falakon feltárt nyomvonalak alapján került megtervezésre majd felállításra egy barna csillámos mázatlan, illetve egy kék-fehér mázas csempével rakott korabeli kandalló. A csempéket a torockói múzeumban  kiállított darabok alapján készítette el László Károly keramikus. Ez alkalomból a ház alapjait is megerősítettük.

260 ház  - mi történt
Az egyik, udvarra néző ablakkeretbe vésett 1668-as évszám alapján, a Torockó 260. számú épületet a Kárpát-medence legrégebbi datálható parasztházának tekinthetjük. Utcára néző szobából és a mögötte levő konyhából áll. Mindkét helyiségben a döngölt padozaton és a falakon fellelhető nyomok a konyhában egy füles kemence, a szobában pedig padkás kandalló létéről tanúskodnak. A konyha alatt dongaboltozatos pince van. A ház boronafalaira deszkafödém támaszkodik, melyet a szobában 1735-ös évszámmal datált mestergerenda erősít. Az egyszerű szarufás, kakasülős kontyolttetőt zsindellyel, később kátránypapírral fedték. Az alapos néprajzi és építészeti kutatás bizonyítja, mintegy 330 éves története során a házat többször javították, alakították, tetőszerkezete, falainak tapasztása, egyszerű párkányszerű díszítése XIX. századi.
Az épület az elmúlt évtizedekben lakatlanul állt, állapota erőteljesen romlott, faszerkezetének  több mint 70%-a anyagában károsodott. A ház tulajdonosa 1999-ben meghalt, az ingatlant az örökösök árulták, a telek hasznosításának ésszerű követelménye pedig a ház lebontása lett volna. A veszélyeztetett épületet helyreállítása és hasznosítása céljából, a magyar ICOMOS-bizottság segítségével a  Transylvania Trust alapítvány megvásárolta.
A helyreállítást az épület nagyon részletes felmérése, néprajzi és biológiai szakkutatása előzte meg. Ezt követően egy nemzetközi ICOMOS-tagok részvételével megrendezett munkabeszélgetés döntött a helyreállítás irányelveiről.
A műemlékvédelmi szakképző program keretében, az Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2002-ben a brit IHBC szakembereinek valamint helyi szakemberek irányításával megvalósult a ház tartószerkezetének oktatással egybekötött helyreállítása, azaz a boronafalak, a födémgerendák, a szaruállások restaurálása és javítása, a zsindelyhéjazat felverése, valamint a falak tapasztása. A helyreállítás során az épületet védőtető fedte. A rossz faelemeket oly módon cserélték, vagy egészítették ki, hogy a megőrizhető darabokat helyükről nem mozdították el, megtartva így a ház eredeti deformált állapotát.
A helyreállítás befejezésére 2oo8-2o1o között az amerikai Ambassadors Fund támogatásával került sor. Helyreállították az ajtókat, ablakokat, a födémet, a tapasztás külső simító rétegét. A pitvarban elkészült egy rekonstruált füles kemence, a szobában pedig a kutatás alapján egy cserepes fűtő.

3.  Turizmus – felmérés, akkreditáció, térkép,  pannók
A támogatások rövid távú anyagi motivációja mellett a faluturizmus adta lehetőségek hosszú távú anyagi előnyeit az alapítvány már a műemlékes folyamatok elindításakor ismertette a falubeliekkel, körvonalazva, hogy a felújított műemlék bevételt teremtő vendégházként is üzemeltethető. A műemlékvédelemnek is köszönhető növekvő idegenforgalmi vonzerő hatására a településen eddig mintegy 50 tulajdonos szerezte meg, részben az alapítvány szakmai hozzájárulásával és támogatásával a faluturizmus működtetéséhez szükséges engedélyeket - az idegenforgalom pedig a település legerősebb ágazatává vált. Kezdetben a hétvégi házakat, illetve a családok által nem használt szobákat adták ki az érkező vendégeknek. A kilencvenes évek végén a faluban turisztikai ügynökség és a vendégfogadók érdekeit védő, valamint a szolgáltatás szintjét szabályozó egyesületet jegyeztek be. Sajnos a szolgáltatások minősége nagyon változó, amit az árak nem tükröznek megnyugtatóan. Az elmúlt öt évben egyre gyakoribb, hogy vendégszobák, étkezők, sőt közösségi terek számára a telken,általában a lakóház mögött új kiegészítés épül. Sikeresnek tekinthető néhány tetőtér hasznosítása, illetve gazdasági épület, főleg csűr panzióvá való átalakítása.

4. Oktatás – műemlékvédelmi workshopok, szakemberek képzése, diáktáborok
Kutatás, tervezés, jogi védelem
A műemlékvédelem szakmai alapját a 160 hagyományos ingatlan – 1996-ban gyűjtött – építészeti adatait tartalmazó számítógépes adatbázis, és az állandó építészeti kutatómunka képezi. Az adatbázisban szereplő épületek műszaki felmérése nagyrészt az 1996–1998 között szervezett diáktáborok során készült el.  Ily módon a program figyelemreméltó oktatási célt is szolgált, a táborokban részt vett 41 diák a felmérési technikák elmélyítése mellett a népi építészet és a műemlékvédelem általános elveivel is megismerkedhetett. Ugyanakkor a helyreállítási folyamat, mely munkát biztosít a helyi kőművesek, ácsok számára lehetőségeket teremt a műemléképületek felújításával kapcsolatos sajátos szakmai fogások oktatására, a hagyományos mesterségek továbbörökítésére.

5. Publikációk listája
A torockói népi építészeti örökség kutatási eredményeit  Furu Árpád eddig több könyvben és tudományos cikkben publikáltuk.
Furu Árpád Torockóval kapcsolatos publikációinak listája

Könyv:
2006 Műemlékvédelem Torockón, Utilitas Kiadó, Kolozsvár (Magyar, román és angol nyelven) – önálló kötet
2005 Torockó népi építészete, az Erdélyi Műemlékek sorozatban II, javíott kiadás, Kriterion kiadó, Kolozsvár,
1994 Torockó népi építészete, az Erdélyi Műemlékek sorozatban, Castrum kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1994

Könyvrész:
2010 Népi építészet (könyvrész),in  Dr. Kós Károly, Szentimrei Judit, Dr. Nagy Jenő,  Halay F: Hajnal, Furu Árpád: Torockói Népművészet, Kriterion kiadó, Kolozsvár
2. Kiadás
2004 Torockó értékei, bevezető tanulmány, in Kútvölgyi Mihály: Regélő Torockó Timp Kiadó , Budapest
2002 Népi építészet (könyvrész),in  Dr. Kós Károly, Szentimrei Judit, Dr. Nagy Jenő, Halay F: Hajnal, Furu Árpád: Torockói Népművészet, Kriterion kiadó, Kolozsvár

Tanulmány, cikk,
2011 Balassa M. Iván – Furu Árpád: Torockó In: Balassa M. Iván – Dobosyné antal Anna szerk. A területi védelem színe és fonákja.XVII. Népi Építészeti Tanácskozás Békés, 2010. szeptember 30–október 2. Kiadja: ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Népi Építészeti Szakbizottsága. Budapest, 2011., 43-48.
2009 A Torockó értékvédő program tizenkét év távlatából, Transsylvania Nostra folyóirat,  Kolozsvár (magyar és angol nyelven)
2009 Intre tradiţie şi dezvoltare economică, Urbanismul folyóirat, 2 szám, 42-45-2009, Bukarest
2007 A Torockó Értékvédő Program, Ház és ember, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 20, 281-296, Szentendre
2001 Az integrált értékvédelem gyakorlata Torockón, Művelődés 2001/4, Kolozsvár
2001 Az integrált értékvédelem gyakorlata Torockón, Tusnád 2001, A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései konferenciasorozat kiadványa, Utilitas kiadó, Kolozsvár,
2000 Torockó népi építészeti öröksége, Torockó értékvédő program, Korunk, 2000/5
1999 Torockó népi építészeti öröksége. A Torockó értékvédő program, Tusnád 1999, A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései konferenciasorozat kiadványa, Utilitas kiadó, Kolozsvár
1999 A Torockó értékvédő program,  Művelődés 1999/3, Kolozsvár
1998 A Torockó Énlaka értékvédő program, kiállítás katalógus, Utilitas Kiadó, Kolozsvár,1998
1998 Furu Árpád –Szilágyi Klára: Programul de protectie a patrimoniului Rimetea-Inlaceni (A Torockó Énlaka értékvédő program), a ”Concepte si tehnici de restaurare” kötetben, DAIM kiadó, Bukarest, 1998
1998 A Torockó Énlaka értékvédő program, a X. Országos Népi Építészeti Tanácskozás Kiadványa, Békés

Tanulmány, cikk megjelenés előtt, elfogadva:
2011 „A szent vallás és az virtus virágozzék, áldás és békesség e fal közt lakozzék”- Évszámos házfeliratok Torockón, in ACTA SICULICA 2011, Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve, Sepsiszentgyörgy
2012 Heritage Preservation, Rural Tourism, Sustainable Developement, 1st Heritage Forum of Central Europe, International Cultural Center, Krakow / Konferenciakiadvány

6. Építészeti tervek hatósági ellenőrzése

A faluturizmus terjedésével – egyre gyakoribb a funkcionális átalakításra, illetve új ingatlan építésére való igény. Erre a kihívásra az alapítvány a műemléki védettség jogi és hatósági életbeléptetésével, részben pedig a tervezési folyamat támogatásával próbál válaszolni. 1997-ben a helyi védelmi szabályzat előkészítéseként elkészült az általános rendezési terv műemlékvédelmi tanulmánya, majd az alapítvány felterjesztése eredményeként a Műemlékek Országos Bizottsága 2000 októberében elfogadta Torockó teljes belterületének építészeti és urbanisztikai védett övezetté nyilvánítását. Ez a státus országos szintű jogi műemléki védettséget jelent Torockó hagyományos épületei számára: a völgy teljes területén csak műemlékes szakhatósági engedéllyel lehet bármilyen építészeti beavatkozást végrehajtani. Mi több, 2004-től alapítványunkat a szakhatóság elővéleményezési jogkörrel ruházta fel. Így az értékvédő program ösztönző jellegének hiányosságait ellensúlyozhatják a műemlékes szabályozások megszorításai, de sajnos a törvények rugalmas alkalmazása Torockó esetében is aggodalomra ad okot. 

2o11-es fő tevékenységek
Ambassadors Projekt befejezése –
3ház helyreállítása, 5 kályha felszerelése
Térkép plusz pannók

Az amerikai kormány által támogatott helyreállítási program, melynek önrész-fedezetét a Torockó Értékvédő Program biztosította Torockó rejtett értékei nevet viselte és 2008 októberétől 2011ig  működött. A projekt részét képezte három kiemelt ingatlan helyreállítási munkálatainak  befejezése.
A 26o ház a 1668-ban épült, a Kárpát Medence legkorábbi datált parasztháza. 2009-2010-ben elkészült a nyílászárók és a mestergerendás födém helyreállítása, a ház egyik sarkának és talpgerendájának szerkezeti megerősítése, a tapasztás befejezése, az alapfalak kifúgázása, a pitvarban egy füles kemence rekonstrukciója, az udvar rendezése, a kerítés és kapu javítása, a szobai tüzelő megépítése. A tüzelők megépítését tudományos kutatómunka előzte meg, feltártuk az épület falain az eredeti fűtőberendezések nyomait, ennek alapján készültek a rekonstrukciós tervek,
A 237 ház 1749-ben épült  A program során célul tűztük ki három hagyományos tüzelő megépítését. Elkészült a torockószentgyörgyi füles kemence pitvari rekonstrukciója, valamint a szobában elhelyezésre kerülő cserepes tüzelők  és csempéinek rekonstrukciója.
A két ház tüzelőinek  megépítését tudományos kutatómunka előzte meg, feltártuk az épület falain az eredeti fűtőberendezések nyomait, ennek alapján készültek a rekonstrukciós tervek. A helyreállítás során sor került az egyik utolsó, Torockószentgyörgyön fennmaradt  füles kemence kutatására, bontására, áthelyezésére és a ház pitvarában történő rekonstrukciójára. A bontás tapasztalai segítették elő a 26o. házban felrakott kisebb füles kemence rekonstrukciós munkálatait. A cserepes kandallók számára készített kályhacsempéket a Néprajzi Múzeumban fellelhető eredeti csempék alapján László Károly keramikus restaurátor készítette.
A 314. számú hűz az Unitárius Egyház és a Polgármesteri hivatal közös gondozásában álló tűzoltószertárnak  otthont adó épület. Az épületet a templom kerítésfalához toldották, amin több nagy függőleges repedés volt. A fedélszerkezet és a héjazat több helyen károsodott, és a fa szerkezeten álló falak is több helyen meghibásodtak. 2009-ben sikerült teljes szerkezeti felújítást végezni, azaz kicseréltük a talpgerendát, kijavítottuk a hibás, elkorhadt fa szerkezeti elemeket, részben kijavítottuk, részben kicseréltük a bádog héjazatot, amit korrozió elleni festékkel levédtünk, kijavítottuk a tömlőszárító tornyot, az oldalfalak burkolatát és az ajtókat.
2011-ben az alapítvány befejezte a fenti ingatlanok helyreállítási munkálatait, ugyanakkor elkészítette a turisztikai interpretációra vonatkozó anyagokat azaz:
- 5 drb információs kaput, melyet a helyi utcaajtók mintájára tölgyfa oszlopokból fenyőfa betétekkel, zsindelytetővel készítettek el. Ezek közül három a Főtér három kiemelt helyére, egy a Kispiactérre, és egy a Felső utca útelágazásának közelében lett elhelyezve. Az információs kapukon összesen 10 darab térképet és a látványosságok három nyelven történő leírását tartalmazó pannókat helyeztünk el.
- a három kiemelt ingatlanon összesen 8 drb információs tábla került elhelyezésre, melyek a házak történetének, valamint a helyreállítás módozatainak leírását tartalmazzák.
- összesen 6000 példányban nyomtatásra került magyar, román és angol nyelven Torockó látványosságait, és a javasolt turisztikai útvonalak leírását tartalmazó térkép.

Az V. kerületes csökkentett támogatással:
Bosla és Zsakó díjak átadása
Műemlékvédelmi Különdíjak átadása
Tekintettel arra, hogy 2o1o-ben Belváros Lipótváros Önkormányzata a megszokott támogatást negyedére csökkentette nem állt mód minden hagyományos ingatlan támogatására és a pályázat kiírására. Az értékvédő program keretében a legszükségesebb sürgősségi beavatkozásokat állt módunkban támogatni, ugyanakkor döntés született a legkiemelkedőbb műemlékvédelmi teljesítmények díjazására, azaz a korábbi évekhez hasonlóan kiosztottuk a Zsakó István, Bosla Ferenc valamint a Műemlékvédelmi Különdíjakat. 

1.BOSLA FERENC DÍJ
Dúló Zsolt és családja részére
A Torockó 63. számú ingatlan példaértékű gazdasági hasznosításáért.

2. ZSAKÓ ISTVÁN DÍJ
Petri Irén és családja részére
A Torockó 283. Számú ingatlan folyamatos, aktív karbantartásáért, a történeti értékek példaértékű megőrzéséért.

3. A Botár és Kőműves család részére
A Torockó 3o5. számú 1717-ben épült ingatlan hiteles állapotban való fenntartásáért és folyamatos karbantartásáért

4. ÖRÖKSÉGVÉDELMI KÜLÖNDÍJ
Páll Ilona és családja részére
A Torockó 148. számú ingatlan folyamatos karbantartásáért

5. Czakó László és családja részére
A Torockó 17. számú ingatlan folyamatos és példaértékű karbantartásáért

6. Kelemen Árpád és családja részére
A Torockó 186. számú ingatlan utcaképi értékeinek példaértékű helyreállításáért

Torockó Értékvédő Program összefoglaló kiállítás bemutatása Torockón a torockói napok keretében
2o1o-ben elkészült az alapítvány 14 éves munkáját bemutató összefoglaló kiállítás melynek megnyitójára az Örökség napi rendezvények keretében, Budapesten a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Örökség galériájában, a Táncsics Mihály u. 1 .szám alatt,  szeptember 15-én került sor. A kiállítás itt 2o1o december 5.-ig volt látható. 2o11-ben a kiállítást bemutattuk a Bonhidai Bánffy kastélyban megrendezett kastély napokon, 2o11 augusztus 27-én, valamint szeptember 3.án Torockón, a falunapok keretében. A kiállítás jelenleg is Torockón látható.
Ablakhelyreállítási workshop Bonchidán - 2 szakember  képzése és 9 ablak helyreállítása
Az alapítvány a Bonchidai Épített örökség helyreállító oktatási központjának egyik programja keretében társfinanszírozta torockói nyílászárók helyreállítását. Egy már korábban megkezdett munkálat részeként helyreállították a Torockó 19. számú ingatlan két nagyon értékes pinceajtóját, valamint a helyreállított hátsó épület ablakait. Ezeken kívül az iskola külső ablakaiból háromnak megvalósult a szerkezeti javítása. A munkálatokat avignoni tanárok vezetésével két torockói szakmunkás végezte, akik ez alaklomból nyílászáró javítási és helyreállítási képzésben részesültek.  

Programfelelős: Furu Árpád
CÍMKÉK
Furu Árpád
Torockó

Betűméret nagyítás
Elküldöm e-mailben
Kinyomtatom

MEGOSZTOM