A bonchidai Bánffy-kastély Erdély egyik legjelentősebb kastély-együttese. Az egykori „Erdélyi Versailles” a kilencvenes évek végére teljesen romos állapotba került. Alapítványunk megalakulása óta figyelemmel kíséri a kastély sorsát.

A kastély-együttes tulajdonosa Bánffy Katalin, Bánffy Miklós Marokkóban élő lánya, aki egy 2007-ben kötött koncessziós szerződés szerint a Transylvania Trust Alapítványra bízta a kastélyt 49 évre. A szerződés értelmében alapítványunk helyreállítja az épületet, és kulturális és oktatási központot hoz létre benne.

Pályázatunknak köszönhetően a World Monuments Watch 2000-ben felvette a világ 100 legveszélyeztetettebb épületének listájára. Mérete, építészeti és történelmi értéke, valamint károsodásának mértéke miatt a kastély felújítása, és használata összetett feladat, amelyet csak megfelelő hosszú távú stratégia alkalmazásával és nemzetközi együttműködéssel lehet sikeresen teljesíteni.

A helyreállítási munkálatok megkezdését a bukaresti Művelődésügyi Minisztérium és a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közötti, 1999-ben aláírt egyezmény tette lehetővé. A bukaresti Művelődésügyi Minisztérium támogatta továbbá a főépület tetőszerkezetének részleges felújítását. Alapítványunk 2001 óta szervezi a kastélyban a Nemzetközi épített örökség felújító szakképző programot, melynek eredményeként helyreállítási munkálatokat végeznek a hallgatók az épületeken.

A kulturális kávézó kialakítása a volt konyhaépület bástyájában 2001-ben zajlott.
2003-ban a World Monuments Fund támogatásával megvalósult a volt Miklós-kastély szerkezeti megerősítése és tetőszerkezetének elkészítése, 2004–2005-ben pedig a Kultúra 2000 keretprogramnak köszönhetően megnyílt az Épített örökség felújító szakképző központ a Miklós-kastélyban, ahol konferenciaterem, könyvtár és irodák kialakítására került sor. A Phare 2002 program segítségével sikerült részben bebútorozni és kisebb belső munkálatokat elvégezni.

2006-2007-ben szintén egy Kultúra 2000 program keretében valósult meg az istállóépület részleges felújítása, a főépületben található kápolna épületének helyreállítása, ami azóta kulturális és közösségi központként üzemel. Ugyanekkor a kapuépületben két kiállítótermet hoztunk létre.

2008-ban folytatódott a Miklós-szárny belső tereinek helyreállítása, így került sor a bástyában szálláshelyek berendezésére, valamint hőközpont és fűtőtestek beszerelésére – így már egész évben használható az épület.

Ez az év nagy jelentőséggel bírt az Alapítvány életében ugyanis a bonchidai Bánffy-kastélyban működő Nemzetközi épített örökség helyreállító szakképző központ 2008 júniusában elnyerte az Európai Unió kulturális örökség-díját, mely egyben az Europa Nostra fődíja is az oktatás kategóriában.

2009-ben a főépület tetőszerkezetének részleges felújítása zajlott és az elkezdett munkálatok befejezése a Miklós-épületben és annak külső falain.
2010-ben került sor a Malom-épület részleges helyreállítására a Norvég Alap támogatásának köszönhetően.
Ugyanakkor 2011-ben a kapuépület falazatának megerősítésén és a főépület romantikus (neogótikus) szárnyának tetőszerkezetén dolgoztak.
2012-2013-ban készült el a neogótikus homlokzat tetőszerkezete, valamint sorra került a díszudvar kanyarulatában lévő terek helyreállítására: a falazatok megerősítésére és az ajtók, ablakok felújítására.
2014-ben szintén a díszudvar és a főépület állt a helyreállítás középpontjában: elkészült egy fedélszerkezet az istállóépület egy részére, megvalósult a főépület romantikus homlokzatán lévő kődíszek felújítása.
2015-ben a konyhaépület nyugati homlokzatának karbantartási munkálatai zajlottak.
2016-ban a díszudvar külső és belső falainak esztétikai felújítása, a villanyvezetékek megújítása, a Miklós-épület újravakolása és a főépület egyes belső tereinek részleges helyreállítása is megtörtént. Ebben az évben nyílt meg a Művészetek és Mesterségek Központja a főépületben.
2017-ben folytatódtak a főépületben a munkálatok, a pince kitakarítását követően boltozatok helyreállítása és a falak megerősítése, néhol újraépítése is zajlott.
2018-ban tovább dolgoztak a főépület pincéjében, ugyanakkor egy fontos tér, a kastély lapidáriuma is megújult. Minimális költségvetéssel és beavatkozással a kőtár újjászületett – kiállításként látogatható meg a kapuépületben.

2019-ben indult a A bonchidai Bánffy-kastély felújítása és oktatási tanműhelyként való hasznosítása c. projektünk, ennek célja a főépület teljes szerkezeti megerősítése, és a neogótikus szárny felújítása, illetve az egykori hintószín felújítása és oktatási tanműhelyként való hasznosítása.  A nagyszabású helyreállítási munkálatokat a Magyar Kormány támogatja a Bethlen Gábor Alapkezelő ZRT.-n keresztül. 2019-ben elsősorban a munkálatok elkezdéséhez szükséges tervezések, engedélyeztetési folyamatok, szerződéskötések zajlottak. Elvégeztük a régészeti szaktanulmány elkészítését célzó ásatási munkálatokat az Erdélyi Történeti Múzeum szakfelügyeletével, ugyanakkor sor került a kastély nyugati szárnyának 3D lézeres szkennelésére és felmérésére, amely a tervezőcsapat számára jelzi a beavatkozások szükségességének pontos helyét, mértékét, stb.

A főépület reneszánszkori nyugati szárnyának kővel boltozott pincéje volt az egyik legveszélyeztetettebb épületrész, hiszen ennek zárókövére épült egy tartóoszlop. Ősszel sikerült tehermentesíteni ezt a kőboltozatot, aláépítve egy újat téglából. Ez volt az első beavatkozás ezen az épületszárnyon 1944 óta. A biztonságba helyezett alagsorba egy kő-tárat alakítottunk ki a kastélyból megmenekített kőelemek számára.

A kastély karbantartása folyamatos, így 2019-ben is elvégeztünk olyan munkálatokat, melyekben a szakképzési program diákjai voltak segítségünkre, sor került a konyhatorony lábazatának megerősítésére, csehsüveg-boltozatok megerősítésére és újjáépítésére az istállóban, a főépületet díszítő fiálék restaurálására, valamint kő ablakpárkányok restaurálására és visszahelyezésére.

A program célja a kastély teljes felújítása, amely hagyományos módszerekkel és építőanyagokkal, nemzetközi összefogással és példás tervezői-kivitelezői együttműködéssel történik. Példát szeretnénk mutatni az épített örökség fenntartható fejlődéséről, a szakszerű, de ugyanakkor szokatlan elemeket felvonultató helyreállításról, valamint a társadalmi támogatás kényszerítő erejéről.

Programvezető: Hegedüs Csilla